A diagramok és az infografikák története - Holmes, Bertin és Tufte

1958-ban Stephen Toulmin előállt egy grafikai érvelési modellel, amely befolyással volt különböző érvelési elméletekre, és azok alkalmazására. 1958-ban megjelent könyvében (The uses of argument) a gyakorlatban használt érvelések tanulmányozásából indult ki. Az érvek logikai struktúráját elemezve létrehozott egy grafikus ábrázolási módot, ami lehetővé teszi a leírásukat. Ez a séma nagyban befolyásolta a későbbi kutatásokat.

1967-ben megjelent Jacques Bertin (1915-2000) Sémiologie Graphique című írása, melyben a grafika hét vizuális változóját sorolja fel: szín, mintázat, érték, méret, helyzet, alak és irány. Ezen tulajdonságok megváltoztatásával tudjuk ábrázolni az adatokat. A dimenziókat ?retinális tulajdonságoknak? is nevezi, mivel a retina külön-külön érzékeny ezekre. Szerinte ?az információ megjelenítésben az a művészet, hogy hogyan rendeljük a dimenziókat a megjelenítendő információhoz?. Bertin az információs grafika hatékonyságáról is ír műveiben, legfontosabb témája azonban a tematikus térképek hasznossága. Szerinte a térkép csak attól a pillanattól kezdve hasznos, amikor az olvasó az ábrázolt területet saját földrajzi tudatképében el tudja helyezni. A tematikus térképen azonban az adatok közötti viszonyokban rejlő, általában mennyiségi információt kell megjeleníteni, amihez Bertin szerint a látóképességből levezetett hét vizuális változót használhatjuk fel, amelyek egyetemesen alkalmazhatóak a grafikus közlés elméletének kidolgozásánál.

nigel-holmes

Nigel Holmes brit grafikai tervező, elméleti szakember, a ?kifejező grafika? megalapítója. Munkáiban nem csak az információ vizuális megjelenítésével foglalkozik, hanem azzal is, hogyan kell jó infografikát készíteni. Az USA Today-nek készít karikatúra-szerű grafikonokat . Nigel Holmes szerint a nem feltétlenül szükséges dolgok egy grafikon mellett fokozzák az érdeklődést, és közvetítik a jelentéstartalmat. Az ellenkező nézeteket vallók szerint pedig nehezítik a megértést a ?grafikonszemétnek? nevezett tényezők. A Saskatchewani Egyetem kutatói teszteltek két ábrát: az egyiket könnyebb volt értelmezni, a másikra könnyebb volt emlékezni. Az első ábrán egy egyszerű diagram szerepelt, ami mindössze öt adatpontot tartalmazott, amely a gyémánt világpiaci árát mutatja 1978-1982-ig.  A másodikon pedig ugyanez az adatsor szerepelt, csak képpel illusztrálták. Két-három hét múlva a megkérdezettek jobban emlékeztek a tetszetős, hosszú-combú hölggyel díszített grafikonra, mint  egyszerű, ám informatív párjára.

1972-ben Otl Aicher a müncheni olimpián vezette be a ma is nyilvános jelölésként használatos piktogramokat.

otl-aicher-olimpia

Az Otl Aicher által tervezett piktogramok azóta ikonikussá váltak, manapság a legnagyobb megtiszteltetés egy grafikus számára, ha kap egy piktogramok készítésére szóló felkérést. Ugyanebben az évben a Pioneer 10 és Pioneer 11 űrszondák fedélzetén elhelyezték a Pioneer táblákat, amely az első fizikai üzenet volt, amit a világűrbe küldtek. A  grafikus üzeneteket tartalmazó, arannyal bevont alumínium lemezek úgy lettek megrajzolva, hogy az értelmes földönkívüli lények, (akikkel ugyebár nincs közös nyelvünk?) is megértsék őket. A táblákon a férfi és a női emberi test látható, valamint több szimbólum, melyek az űrszonda eredetéről, a Földről és az emberi fajról tájékoztatnak.

Edward Tufte (?az adatok Leonardo da Vinci-je?)
Statisztikus és szobrász, számos könyvet írt az információ vizualizációjának témájában, előadásokat és szemináriumokat tart a témában. Három jelentős munkájában az információ-designról ír: A Visual Display of Quantitative Information a számok képeiről szól, arról, hogy miként képezzünk le adatokat és kényszerítjük ki a statisztikai becsületességet.

edward tufte

Az Envisioning Information a főnevek képeiről szól (így például a térképek és légifényképek sok-sok, a földön heverő főnévből állnak össze).

A "sparkline"-ok Tufte alkotása, miniatűr diagramok, amelyek trendeket és aktuális állapotokat mutatnak be meggyőző hatékonysággal.

sparklines-kicsi

A Visual Explanations az igék képeiről szól, a mechanizmusok és mozgás, a folyamat és dinamika, az okok és hatások, a magyarázat és narratíva reprezentációjáról. Tufte sok dimenziónyi információt egyesít két dimenzióban, melyet ?menekülés flatlandből?-nek nevez. Az elnevezés Edwin Abbot legismertebb regényének (Flatland: A Romance of Many Dimensions) címéből ered, ez a regény ugyanis két dimenzióban játszódik.

Peter Sullivan munkái a Sunday Times-ban jelennek meg, az ő munkássága bátorította fel a többi lap szerkesztőjét, hogy több diagramot és grafikát használjanak írásaik illusztrálásához. Kritikusai azzal érvelnek, hogy túlegyszerűsítenek híreket, és olyan infografikákat csinálnak, amelyek inkább szórakoztatóak, mint informatívak.

Infografika napjainkban
Nem kétség, az infografikák napjainkban a világhálón tudnak a legkönnyebben érvényesülni. Hírportálokon, népszerűbb közösségi oldalakon, blogokban találkozhatunk velük. Az interaktív infografikák szintén online hódítanak. Sok internetes marketing vállalat használja az infografikákat, hogy ingyen osszon meg olyan tartalmakat, amelyek ?könnyen emészthetőek?.
Az írott sajtóban használatos infografikák körül nincs bevált gyakorlat. Sokan használnak infografikát a magyar sajtóban is. A Népszabadság az egyik úttörő, melynek infografikai csoportja több mint négy éve ténykedik. Az olvasási szokások megváltozásával, a hírfogyasztás felgyorsulásával az emberek a lehető leggyorsabb információ átadásra tartanak igényt.